MEGHÍVÓ!

2012. november 4.-én vasárnap délután 3 órás ingyenes idegenvezetést tartok Győr belvárosában, melyre minden kedves ismerőst és érdeklődőt szeretettel várok, aki szeretne többet tudni városunkról, mely Magyarország műemlékekben 3. leggazdagabb városa Budapest és Sopron után.

Tapasztalatom szerint az emberek mindig csak átrohannak ügyeket intézve a gyönyörű győri belvároson, anélkül, hogy ismernék és észrevennék városunk értékeit. Ebben próbálok majd segíteni azoknak, akik a város története és műemlékei után érdeklődnek. Az alaposabb ismerkedés miatt ezúttal 3 órás sétát teszünk és sok érdekeset fogok mesélni.

Az idegenvezetés tervezett időtartama: 13.30 – 16.30 óra között

 Találkozás és indulás: 13.30-kor a Városháza lépcsőjéről!

Program

A Városháza építésének érdekes története, Bisinger József szerepe. Végig sétálunk a Baross úton, mesélek Baross Gáborról, az egykori Fehérvári kapuról és arról is, hogyan foglalta vissza csellel Pálffy Miklós Győr várát 1598-ban. Utána a hangulatos Kisfaludy utcán átsétálunk a Virágpiacra, majd a Kármelitákat látogatjuk meg a Bécsi kapu téren.

A Napóleon-háztól a Lépcső-közön felmegyünk a Káptalan dombra, ahol a Bazilika fő értékeiről (Szent László herma, Könnyező Mária kegykép, Apor Vilmos szarkofágja) és azok ide kerüléséről mesélek. Az idén felavatott Szent László szobortól lesétálunk a felújított Frigyláda-szoborhoz és a bájos Szódásüveg-díszkúthoz. Végül a Széchenyi tér látnivalóit nézzük meg, mesélek a pellengérről, a boszorkányokról, az utolsó nyilvános kivégzésről és a tér érdekes épületeiről (Vastuskós-ház, Apátúr-ház, Régi Városháza, Lloyd, Bencés templom és kolostor, Mária-oszlop).

Mindenkit szeretettel várok!

        Tóth László        

Idegenvezető

30/411-5957

E-mail:

laszlo.toth6@eon-hungaria.com

arrabona11@gmail.com

„NÉZZÜK EGYÜTT A HORGÁSZTANYÁN!” 

 

Folytatjuk a „Nézzük együtt a Horgásztanyán” elnevezésű közös meccs- és úti élmények nézését kivetítőn, melyben előre közöljük az aktuális program időpontját, az esetleges étkezési lehetőséget. 2013 tavaszán a magyar futball válogatott VB selejtezőit, az AUDI ETO női kézilabda csapatának a BL selejtezőit nézünk együtt kivetítőn. Akinek kedve és ideje van, azt nagy szeretettel várjuk a Horgásztanyára csapolt sörrel, zsíros kenyérrel (célszerű a transzfert sofőrrel megszervezni vagy kerékpárral jönni)!

Tervezünk projektoros vetítéseket is úti élményekről, horgásztúrákról.

 Aktuális programjainkra minden kedves érdeklődőt szeretettel várok! Akinek adatbázisunkban megvan az e-mail címe, annak függetlenül attól, hogy tud jönni vagy nem, mindig küldünk egy rövid meghívót az éppen aktuális programmal.

A Horgásztanya Győrben a Kandó Kálmán utca végén található az Iparcsatorna partján. A töltésen sárga tábla jelzi az irányt (balra 150 m).

 

 

 

          

Perui élménybeszámoló

2012. január 21-én nagy sikerű 3 órás projektoros előadást tartott Dunai Ferenc barátunk, aki perui élményeit osztotta meg az érdeklődőkkel. Az alábbiakban egy rendkívül érdekes összefoglaló található képekkel a számunkra igazán különleges és egzotikus országról, Peruról.

Peru a legek, a rejtélyek, a titkok országa

Peru maga az élő történelem. Kevés olyan hely van a Földön, mely olyan múlttal büszkélkedhet, mint ez a dél-amerikai ország. Az ősi korok emlékei viszonylag jó állapotban maradtak fenn, így az utazók megcsodálhatják az inka fővárost Cuzcot, Machu Pichu fenséges romjait vagy éppen a spanyol hódítók korának építészeti remekműveit, mindez ráadásul varázslatos tájakkal és egyedülálló élővilággal egészül ki.

A Perui Köztársaság a dél-amerikai kontinens közép-nyugati részén helyezkedik el. Területe 1.285. 215 km², ami csaknem 14-szer akkora, mint Magyarországé. Fővárosa Lima. A szomszédos országok: északon Ecuador, délen Chile és Bolívia, keleten Kolumbia és Brazília. Nyugatról a Csendes-óceán határolja. Peru földrajzilag három egységes részre bontható: a partvidék, az Andok-vidéke és az esőerdő.

Peru Dél-Amerika harmadik legnagyobb, valamint az Andok legnagyobb területű országa, mintegy 2000 km hosszan a Csendes-óceán határolja. Hajdan az Inka Birodalom központja volt.

Lakosainak száma mintegy 28 millió, melynek nagy része városokban él (70%-a) és meglehetősen kevert képet mutat:

• 45 % kecsua és aimara indián,
• 37 % mesztic,
• 15 % fehér, a többi néger, mulatt, japán és kínai.

Az országnak gazdag kulturális öröksége van és óriási változatosságú természeti környezete.

Egyediek és szépek a helyi készítésű színes szőttesek, kerámiák, ötvös munkák. Jellegzetes népi iparművészeti tárgyuk néhány hangszer, például a pánsíp. A helyi piacokon, a hegy és völgylakók között sok helyen még ma is pénz nélküli árucsere folyik.

A perui ízek nagyszerűek és igen változatosak, attól függően, hogy éppen merre járunk. A tengerparton a halakat és a tenger gyümölcseit készítik remekül. Különösen finom corvina nevű hal fokhagymával és a  „combo mix” ami sokféle tengeri herkentyűt tartalmaz. Igazi perui specialitás a cevishe ceviche de corvinat (tengeri sügér chilivel, citrommal, hagymával pácolva - savanyú hal) Ez friss halból készül, melyet citrom lével és csípős paprikával pácolnak és csöves kukoricával valamint tengeri fű körítéssel szolgálnak. Lényege hogy friss legyen.

Az Andok fennsíkjain érdemes megkóstolni a sopa a la criollat (fűszeres leves tojással, marhahússal és zöldségekkel). Az igazi perui ünnepi eledel a „cuy al horno” (tengerimalac kemencében megsütve). Az ezerféle kukoricából előételek, sör és borkorcsolyák készülnek. A köretek is igazi különlegességek. Csípős és édes csili, óriásszemű főtt kukorica, különböző fajtájú sült és zöldséges-fűszeres darált hússal töltött burgonyák, párolt zöldségek, zöld kukoricacsuhéba rejtett többek között kukoricalisztet és húsdarabokat tartalmazó akármi, igazi íz kavalkád.

Nemzeti italuk a chicha (kukoricából erjesztett nem szénsavas ital) és a pisco pálinka, amelyet a frissen lesajtolt sivatagi szőlő mustjából, erjesztés és azonnali lepárlás által nyernek, igazán nemes ital. A perui borból kevés van de azok kiválóak. A sörök kifogástalanok.

Peru a rejtélyek, a titkok és a „legek” országa.

Mintha külön földrészen más-más égövön helyezkednének el, geológiai, hidrológiai, klimatikus feltételeit tekintve az emberi együttélésnek rendkívül eltérő színtereit biztosítva. Ez a „titok” az időjárási, vízrajzi, domborzati viszonyokkal, magyarázható, az inka birodalom kulturális és építészeti öröksége, a vallási szokások, a „nazca vonalak” azonban számtalan, jelenleg egyértelműen nem megválaszolható kérdést vetnek fel.

Bolívián kívül az egyetlen ország Peru, ahol a kokalevél (a Coca-Cola alapanyaga) termesztése nem tiltott.

A Csendes Óceán partján helyezkedik el Peru fővárosa, a meglehetősen zsúfolt, kissé kaotikus Lima. Az időjárás az év nagy részében elég barátságtalan. Az eső ugyan szinte sosem esik, de város felett többnyire szürke ködfátyol ül. 1535-ben alapította Francisco Pizarro, spanyol konkvisztádor, Ciudad de los Reyes, a „királyok városa „néven. Később ezt tartotta élete legnagyobb tettének. 1821-ben lett az ország fővárosa, mikor Peru felszabadult a spanyol uralom alól, ekkor fejlődése felgyorsult és a 20. század elejére az ország legnagyobb városa lett.

Lima kétarcú város. A szegénységből fakadó hiányosságok és igénytelenség mellett, helyenként kifejezetten kellemes részeket találunk. A 9 milliós főváros nagy része bádogházakból áll (favella- hullámlemezekből összetákolt nyomorúságos viskó), ezért is különösen érdekes látni a kontrasztot a repülőtérről a modern Miraflores negyed felé haladva. A nagyon szép parkos és teljesen lepukkant részek váltogatják egymást. A ázak nagy részének a teteje lapos, lévén az évi csapadék elenyésző. A Rímac folyóhoz közeli belváros gyönyörű, a Világörökség része.      

Ica városától, melynek környéke a helyi bor és pálinkakészítés (pisco) központja, mintegy 140 kilométerre alálhatók a híres Nazca-vonalak, amelyek több mint 70 ábrából és kb. 10 000 vonalból állnak. A Világörökség részét képezik. Máig homály fedi az ábrák készítésének módszerét és igazi okát. Az egyik legnagyobb titkot az jelenti, hogy hogyan kerültek ezek a sokszor több kilométer nagyságú alakzatok a sivatag szikláiba, hiszen az ábrák hatalmas méretei miatt a felszínről lehetetlen egyszerre átlátni ezeket. A legújabb régészeti és hidrológiai kutatások alapján feltételezhető, hogy felszínalatti vízereket, víznyerő helyeket jelöltek velük.

Bármi legyen is az igazság, mindenképpen felejthetetlen élmény látni, amint a majom, a pók vagy a kolibri óriási figurája kirajzolódik a sárgás homokon.

Az egész vidék sivatagos, a kopár, sziklás, homokos, dombos tájat azonban helyenként paradicsomi ültetvények szakítják meg.

A Paracas félszigetről a „mini-Galápagosnak” is nevezett Ballestas-szigetekhez motorcsónakkal tett kirándulás során jól megfigyelhető ez a csodálatos vízivilág. Oroszlánfókák és pingvinek, valamint számtalan madár, köztük kormoránok, pelikánok, szulák osztoznak meg békésen ezen a nem túl nagy területen. Az óceáni halászat bőséges eredménnyel jár. A 3000 km-es perui partok mentén évente 10 500 000 tonna tengeri halat halásznak. Peru a halászat terén a világon az ötödik helyen áll.

A Középső-Andok Földünk leghosszabb összefüggő lánchegységének törzse, s egyben Peru legmagasabb pontjának, a 6768 m-es Huascaránnak az otthona. A bolíviai határon, 3821 m magasan található a világ legmagasabban fekvő hajózható tava, a Titicaca-tó.

Amivel mindenki küzd a helyieken kívül, az a magasság illetve a hatására fellépő magaslati betegség, az úgynevezett „soroche”. Olyan érzés ez, mint amikor valaki kapatosan feljön a pincéből, s ide-oda imbolyog a föld alatta, levertség lesz úrrá rajta. A peruiak a magassági betegség ellen koka teát itatnak, sok helyen lehet oxigénpalackot venni. A koka levél, amit vízbe főznek bele, az alapja a kokainnak is, de nagyon sokat kell kezelni, hogy tényleg kábítószer legyen belőle. Nem olyan rossz - többször ittunk, koka cukorkát szopogattunk, vagy mint a helyiek koka levelet rágcsáltunk több-kevesebb eredménnyel.

A helyi indiánok őseik hagyománya szerint élnek, kultúrájukat megőrizték, így az ide érkező egy élő néprajzi múzeumba toppan be.

Az inka birodalmat is számos titok övezi.

Az inkák nem ismerték a kereket, nem rendelkeztek írott nyelvvel, mégis 3680 km hosszan elterülő birodalmat alapítottak, melyet mindössze 94 év alatt építették ki. Az, hogy hogyan sikerült ezt létrehozni ma is rejtély, hiszen nem ismerték a kereket, nem voltak járműveik, vágóeszközeik vagy vasszerszámaik,

Tehetséges nép volt az inka, amely elnevezés igazából megtévesztő. A vezetőket hívták csupán inkáknak, a népesség a kecsuák volták. A spanyol hódítók terjesztették ki az elnevezést mindenkire. A vidéket most is a kecsuák, tehát az ő leszármazottaik lakják.

Az Andok hegyláncainak délkeleti vonulatainál, 3226 m magasságban fekszik Cuzco, a Peruba és a kontinensre utazók elsőszámú turisztikai úti célja, melyet az inkák az "istenek lakóhelyének" hívtak. A város neve quechua nyelven a föld központját (köldökét) jelenti.

Cuzco belvárosának - mely a Világörökség része- legfontosabb látnivalói az inkák egykori Naptemploma-a Coricancha-, főtér (Plaza de Armasa) a cusco-i Catedrálissal és a La Compania de Jesus jezsuita templommal

A mai város az õsi hagyományok és a modernizáció egészen különös keveréke: a San Blas negyed zegzugos utcáiban az indián árusok spanyolul szólnak a turistához, de kecsuául beszélnek egymás között, és azon sem lepődik meg senki, hogy a katedrális Utolsó vacsora című képén Jézus a tanítványaival cuy-t, azaz sült tengerimalacot falatozik, és egy pohár chichával (kukoricából erjesztett nem szénsavas ital) öblítik le.

Az inkák Szent Völgye az Urubamba illetve Vilcanota völgyet foglalja magába. A kellemes klímájú és termékeny talajú Urubamba völgy a mai Perunak is az éléskamrája, ahol főleg kukoricát, zöldséget és gyümölcsöt termelnek.

Kétségtelenül a legérdekesebb és egyben a legszebb „inka titok” a Machu Pichu.

A perui program fénypontjának is nevezhetjük, Machu Picchu romváros megtekintését. Az inkák Inti napistent imádták, az Andok magas csúcsai között építették fel Machu Picchut, ahol a Nap-templomot a Nap leányai őrizték. Megtalálásáig a dzsungel mélyén aludta álmát. 1911-es újrafelfedezése óta turisták milliói látogatják, és 1983-tól a Világörökség része. Sokan misztikus erőt tulajdonítanak a helynek, így a meditáló turista nem ritka látvány. Semmilyen kép vagy videó nem tudja visszaadni azt az élményt, amit ott érezhet a látogató!

A Titicaca-tó, a világ legmagasabban fekvő hajózható tava 3812 m magasságban, az ország dél-keleti részén az Andokban található. A tó területe 8 378 km², melynek kb. 60 %-a tartozik Peruhoz, másik része Bolívia területét gyarapítja.

A legenda szerint innen származik az inkák népe. Az utazók itt találkozhatnak azzal a néppel, amely úszó szigeteken él a tó vizén. Ok az "urok" (spanyolul: Uros). Szigeteik, házaik, bútoraik és építményeik, sőt még a fűtőanyaguk is, a tó partvidékének legjellegzetesebb növényéből, az úgynevezett tatorakákából készülnek.

 

Az Amazonas-medencéje foglalja el az ország területének másik felét. Az esőerdők a világ egyik legváltozatosabb flóráját és faunáját rejtik magukban, sehol máshol a világon előforduló fajokkal ismerkedhetünk meg itt.

Peru területének legnagyobb részét (58,8 %) esőerdő borítja. Kétfajta esőerdőt különböztetünk meg: magas esőerdőt és alacsony esőerdőt. Ez az Amazonas-vidéke, ahol megismerkedhet számos bennszülött törzzsel.

Peru dél-keleti részén található, a világhírű Manu Nemzeti Park, amelyet egyedülálló növény- és állatvilágának köszönhetően a Világörökség természet és bioszféra rezervátumának nyilvánítottak. Nagy része nem látogatható (így védelmezik azt a néhány bennszülött törzset, amely háborítatlanul élhet ezen a vidéken), a rezervátum bizonyos területén azonban, engedélyezik a kirándulásokat. Több mint 300 növényfaj figyelhető meg a park területén, színpompás ara papagájok, változatos lepkék, macskahal, fehér kajmán, számos kígyó- és gyíkfaj, teknősök, majmok és az Amazónia tigrisének nevezett nagymacska, a jaguár élnek itt egymás mellett. Itt trópusi időjárás uralkodik, nem ritkán 40  C-ot is meghaladó hőmérséklettel és magas páratartalommal.